Munkáltatói adomány

A vállalatok számára a munkáltatói hozzájárulás mellett van lehetőség adomány juttatására is a dolgozóknak, akár különböző mértékű összegben is.

Maga az adomány juttatása végleges pénzeszköz átadásnak számít, mely se nem bér és se nem bérjellegű költségnek nem minősül. Mindezek miatt az adomány formában juttatott összegek után a munkáltatónak SZJA, TB és EHO terhei nincsenek, továbbá 2010. évtől nem is társasági adólap (TAO) módosító tétel, ráfordításként elszámolható, tehát nem terheli társasági adó fizetési kötelezettség. Így a munkáltatók számára költség nem terheli.

Tehát a munkáltató által a Pénztáron keresztül a tagoknak juttatott adományok adó terhe nem a munkáltatónál, hanem a tagnál jelentkezik!

Hogyan lehet a dolgozóknak adományt adni az Önsegélyező Pénztáron keresztül?

  • A Pénztártörvény vonatkozó részei szerint bárki adhat adományt (támogatást) az önkénes pénztáraknak.
  • A támogatás adható a szerződésben megjelölt személyeknek/tagoknak, de adható a pénztár működési alapjába is. A Pénztártörvény alapján az adomány a tagság egésze vagy a pénztár Alapszabályában meghatározott tagsági körökbe tartozó személyek részére adható. Pénztárunk a munkáltatók kéréseinek megfelelően igen sok csoportot (tagsági kört) jelölt meg Alapszabályában. Továbbá ezen tagsági körök közül több együttesen is alkalmazható a munkáltató egyéni döntése szerint.
  • Az adomány adható alkalomszerűen, de akár rendszeresen is.
  • Az adomány nyújtása nem kötelező és nem normatív alapú, azaz személyenként differenciált összegben is adható.
  • Az adományozási szerződésben meg lehet határozni, hogy milyen célra adja az adományozó az adományt.
  • Jogszabály írja elő, hogy ha a támogató nem rendelkezik külön a működési alapba helyezendő legalább 3%-nyi összegről, akkor a Pénztár jogosult 3%-nyi összeget a működési alapba helyezni.

Adomány juttatása esetén Pénztárunk a nyújtott összegekből nem von le semmilyen további költséget, így akár – ha a munkáltató a 3%-ot is átvállalja - a teljes összeg könyvelésre kerül a tagok egyéni számláján.

Hogyan alakulnak a dolgozókat, pénztártagokat terhelő költségek?

  • A pénztártagoknak nyújtott összegek (az egyéni számlára lekönyvelt adomány összege) a magánszemélyek részére adóköteles bevételeknek minősülnek, mint egyéb bevétel, melyet 16%-os SZJA és 27%-os EHO fizetési kötelezettség terhel. Az adományt csak az éves adóbevallás során kell bevallani és a kalkulált adóterhet befizetni az adóhatóság (NAV) felé. Egyéb, év közbeni előleg és más befizetési kötelezettség nincsen.
  • Mindezek mellett az adomány összege a pénztári befizetések után igénybe vehető adókedvezménynek alapja, így az adományként kapott összeg 20%-a adókedvezményként visszaigényelhető a magánszemély által befizetett SZJA-jából.
  • Az SZJA tv 44/A.§-ában meghatározott feltételek szerint a visszaigényelhető összeg maximum 150 000 Ft/év lehet, 500 000 Ft adomány befizetése után.
  • Amennyiben a pénztártag egy önkéntes nyugdíjpénztárban is pénztártag és adózott jövedelméből oda is tejesít egyéni befizetést, akkor a visszaigényelhető adókedvezmény a két pénztártípusra együttesen 120 000 Ft (600 000 Ft befizetése esetén). A 2020. január 1. előtt nyugdíjba vonulóknak pedig 150 000 Ft (750 000 Ft befizetése esetén).
  • A visszaigénylés csak egy önkéntes pénztárba lehetséges.
  • Az adóhatóságtól visszaérkező adókedvezmény teljes összegét a Pénztár mindenféle levonás nélkül jóváírja a pénztártag egyéni számláján. Az adóhatóságtól kapott összeg a pénztártagság alatt bármikor felhasználható, következő év(ek)re átvihető.

Maga az adomány és az utána visszaigényelt (pénztártagi számlán jóváírt) adókedvezmény ugyan olyan feltételekkel használható fel, mint a pénztárba történt egyéb (munkáltatói hozzájárulás, egyéni befizetés) befizetések.